Tíz évi készülődés után megszületett végre a szlovák főváros ún. integrált közlekedési rendszere. Amely az ötletgazdák szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a közösségi közlekedést Pozsonyban és környékén. Az átláthatóság némi kívánnivalót hagy maga után, ha ugyanis vetünk egy pillantást a „Tarifné zóny / fare zones / tarifzones” nevű zónatérképre, beleszédülünk, és órákig szórakozhatunk a színes körszeletek, számrengeteg, vasúti és autóbusz-vállalatok fajtáinak a kibogozásával. Amely „természetesen” a szlovák, az angol és a német anyanyelvű szlovákiai lakosság számára készült. Régi „jó” szokás szerint magyar anyanyelvűek kizárva.
Ám amíg egy fiatal ember talán eligazodik ebben a dzsumbujban, a nyugdíjas számára többakadályos verseny kezdődik. Hetven év fölött ugyebár ingyenes – volt eddig és lesz ezután is – a közösségi közlekedés. (Bár kérdés, miért a bűvös hetvenes, amikor Szlovákiában a várható élettartam átlagosan 76 év körül mozog. Vagyis alig néhány évig utazhat ingyenesen egy idős ember. Nehogy már nagyon ráfizessen állam bácsi.) Eddig ez automatikusan – személyi igazolvány felmutatásával – volt igazolható, január elsejétől csipkártyás, fényképpel ellátott igazolványt kell vennie a hetven év fölötti polgárnak. Természetesen nem ingyen, vagyis az ingyenes utazást meg kell vásárolnia. Azt sem teheti bárhol, csak az arra kijelölt helyeken: a pozsonyi autóbuszpályaudvaron vagy az internet nevű intézményben, amely sok idős ember számára megoldhatatlan akadály. Nem valószínű, hogy a legtöbb nyugdíjas okostelefonnal és android alkalmazással sétafikál.
Ha például egy nyolcvan éves bácsika két faluval odébb jár az orvoshoz, nem valószínű, hogy veszi a fáradságot, és felutazik Pozsonyba megvenni a varázslatos kártyát. Aztán vannak községek, ahol csak a Slovak Lines (Államnyelvet védő nyelvrendőrök figyelem! Ez a neve évek óta.) közlekedési vállalat autóbuszai közlekednek, a dunaszerdahelyi SAD vállalatot egyszerűen „kihagyták” az integrált közlekedési rendszerből. S természetesen kihagyták a Dunaszerdahely felé közlekedő Regiojet vasúti társaságot is. Mivel a Regiojet a zsöszörö (Železnice Slovenskej republiky) konkurrense, nemes egyszerűséggel őt nem vették be a buliba. Így az érintett települések (Pozsonypüspöki, Csölle, Misérd, Annamajor, Úszor) lakói úgy kimaradtak a kedvezményből, akárcsak a szlovákiai magyarok a szlovák alkotmányból.
Sok van, mi csodálatos – jut eszembe Madách Imre halhatatlan mondata. A szlovák főváros integrált közlekedése biztosan nem az.
Őry Péter, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke