A Most-Híd legújabb ötletével kampánytémává minősítené a kisebbségi kultúra támogatását
„A Híd párt képviselői szerint a kisebbségi kultúrák támogatásának mai állapota elégtelen. Rendszerszintű megoldásra van szükség, úgy ahogy az a szlovák kultúra esetében történt a létrehozott Művészeti Alap révén. A Híd saját törvénytervezetet készített, amelyet a következőkben áttárgyal (sic!) majd a kisebbségi kulturális szervezetek képviselőivel.” – olvasható a sajtóban megjelent hír.
Bizony elégtelen, konstatálhatjuk az első mondat után. Különösképpen azóta, amióta a Most-Híd párt a Radičová-kormánykoalíció tagjaként 2010-ben azt a törekvését érvényesítette, hogy a kisebbségi kultúrák (ún. élő és írott kultúra) finanszírozásának agendája átkerüljön a kormányhivatalba, ahol Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes – nem mellesleg a Most-Híd egyik alapítója – szárnyai alá került. Ne taglaljuk, milyen okokból, de tudjuk, milyen eredménnyel és prioritásokkal. A lényeg: az ötlet olyannyira életképtelennek s főleg célirányosnak bizonyult, hogy azt néhány könyvkiadónk bánta. Ráadásul a sebtében összegrundolt kisebbségi hivatalt a kormány szétesése (és Rudolf Chmel egyidejű távozása) után a Fico-kormány hivatala örökölte, majd hosszas huzavona után A. Nagy László kinevezett kormánybiztos vezetése alá került. Törvényjavaslatok vitáin elbukva A. Nagy László több hónapos Híd-as lebegtetés után végül lemondott, a finanszírozási csomag pedig ott maradt utódjánál, Mária Jedličkovánál, akinek már nem sok köze volt a nemzetiségi kultúrákhoz. Így festett és fest a „rendszerszintű” kultúratámogatás vonaglása napjainkig, amelyet a Most-Híd alapozott meg 2010-ben.
Az új ötlet azonban változást hoz, és rendet teremt!
A törvénytervezet alapja, olvashatjuk a hírben, a parlament által a múlt évben elfogadott törvény a szlovák kultúra támogatására a Művészeti Alap révén.
Néhány megjegyzés a Most-Híd által etalonnak tartott, tavaly létrehozott Művészeti Alapról. Mint a neve is jelzi, s a róla 2014. szeptember 12-én elfogadott törvény is kimondja, ez lényegében egy költségvetési alapítvány, amelynek a kulturális tárca biztosít (minimálisan 10 millió eurós nagyságrendben) anyagi forrást. A „forrás forrása” a szerencsejátékok üzemeltetői által befizetett illeték. Magyarán: nem közvetlenül az állami költségvetéshez kötődik, hanem egy kiszámíthatatlan bevételű, hazárdjátékok és szerencsejátékok bevételéből befolyó forráshoz.
„…szimpatikusak a miniszter úr által az Alap létrehozásának indoklásaként megfogalmazott érvek, azaz a kultúra és a művészet önkormányzása. Egyértelmű, hogy egy hasonló kezdeményezésre szükség van a kisebbségi kultúrák területén is” – nyilatkozta Solymos László Híd-alelnök.
Nos, ennek a törvénynek (ha a fenti Alap-ot veszi alapul) vajmi kevés köze lesz a művészet és a kultúra „önkormányzatiságához”. Elég elolvasni az Alapról szóló törvényt (http://www.culture.gov.sk/podpora-projektov-dotacie/fond-pre-umenie-12a.html), amelyből kiderül, hogy a tanács, a felügyelő bizottság és az igazgató által bezárt háromszögben keresve sem találnánk az önkormányzatiság elveit. Inkább néhány – valószínűleg Most-Híd-as – prominens személyre szabott hivatalnak a vízióját véljük elősündörögni a nagy atlanti homályból. Az ötlet nem új, emlékezzünk vissza 2010-re.
Az olvasó szíves figyelmébe ajánljuk ezzel szemben az MKP önigazgatási koncepcióját (A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei), amelyben a valódi önkormányzatiság elve érvényesül a kultúra és a művészetek területén is (a dokumentum az MKP honlapjáról letölthető), amely nem egy Művészeti Alap-szerű, kézi vezérlésű alapítvány. Arról nem is szólva, hogy a tisztességes kisebbségi kultúratámogatásnak állami összbevétel arányosnak kell lennie, vagyis stabilnak és kiszámíthatónak. Tehát vagy alkotmánytörvényben kell rögzíteni a kisebbségi kultúra támogatásának százalékos arányát, amelyet nem lehet menet közben farigcsálni, vagy a valódi önkormányzatiság elvével összhangban a kisebbségi önkormányzati intézményrendszerek hatáskörébe utalni.
A hír politikai vonatkozása sem érdektelen. „…amikor véglegesíteni tudjuk a törvény szövegét, a kulturális minisztériumot is megszólítjuk, hogy támogassák kezdeményezésünket.” Bugár Béla pártelnök már decemberben azt nyilatkozta, hogy a Most-Híd nem kíván együttműködni az MKP-val a jövő tavaszi parlamenti választások során. Ők (mármint a Híd-asok), nyilatkozta az elnök, a Keresztény Demokrata Mozgalmat tekintik potenciális partnerüknek. Ilyen tekintetben politikailag elég furcsa a fenti bejelentés, amely arról szól, hogy a Most-Híd a harmadik éve kormányzó Smer kulturális tárcájával is egyezkedni akar egy törvény elfogadása ügyében. Egy olyan párt képviselőivel, amelynek szűk egy éve van még a választási ciklus kitöltéséig.
Hogy aztán a jövő tavaszi parlamenti választások előrevetített vízióját (esetleges Smer–Most-Híd összeborulást) is magában foglalja-e a legújabb ötlet, csak találgatni lehet. Mert a kulturális minisztériumot jelenleg nem KDH-s miniszter vezeti, nemdebár.
Őry Péter,
az MKP önkormányzati alelnöke