A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a múlt héten juttatta el a járási hivatalokba a közelgő megyei elnöki és önkormányzati választásokra készülőben az ilyenkor kötelező választási értesítőt, amelyet a települési önkormányzatoknak a törvény szerint 25 nappal a választások előtt kell a polgárokhoz eljuttatniuk. A belügyminisztérium a kisebbségek nyelvén is elkészítette ez a dokumentumot, sajnálatosan azonban ez több szempontból sem felel meg a hatályos jogi előírásoknak.
Járjuk hát körbe, miért is? Hol hibázott a belügy?
A megyei választásokról szóló hatályos törvény (Tt. 303/2001) a választási értesítőkről következőképpen rendelkezik:
24. §
A választópolgárok tájékoztatása
(1) A község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt kézbesíti minden, a választói névjegyzékben szereplő választópolgárnak az értesítést, melyben feltünteti a választások megtartásának időpontját, a szavazókört és a helyet, ahol a választópolgár szavazhat; az értesítésben egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a szavazás előtt a kilétét személyi igazolvánnyal8) kell kötelezően igazolnia, és röviden leírja a szavazólapok kezelésének módját.
(2) Külön jogszabályi rendelkezések értelmében12a) a község az (1) bekezdésben taglalt értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén kézbesíti.
A választási értesítőn nemcsak azok a nyelvek szerepelnek, amelyeknek az adott településen a jogszabály alapján szerepelnie kell.
Tekintettel a kisebbségi nyelvhasználati törvényre ( Tt. 184/1999), amelyre a megyei választásokról szóló törvény 24 § (2) bekezdése hivatkozik, és amely átfogóan szabályozza a kisebbségi nyelvek használatát, az értesítőt az államnyelv mellett annak a kisebbségnek a nyelvén kell kiküldeni, amely kisebbség az adott községben a törvényben meghatározott arányossági küszöb feltételét teljesíti. A hatályos törvényi szabályozás szerint ezeknek a településeknek a listáját a Tt. 221/1999 számú kormányrendelete tartalmazza. Az önkormányzatok által kiküldött választási értesítőkön további (azaz egyszerre több) kisebbségi nyelv szerepelétetésének tehát nincs jogszabályi alapja.
A kisebbségi nyelvű értesítő hiányos, egyes szövegrészek nem szerepelnek rajta kisebbségi nyelven.
Az értesítőnek az előbbinél súlyosabb fogyatékossága a hiányzó kisebbségi nyelvű szövegrészek. A hatályos Tt. 303/2001 sz. törvény szerint az értesítést államnyelven és kisebbségi nyelven kell kiküldeni. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi nyelvű értesítés teljes szövegének kisebbségi nyelvűnek kell lennie, nem pedig csak részinformációkat kell tartalmaznia kisebbségi nyelven. A dolog természetéből fakadóan a kisebbségi nyelvű szövegnek meg kell felelnie az adott kisebbségi nyelv nyelvtani és helyesírási szabályainak. Egyúttal minden szónak, az értesítő teljes szövegének kisebbségi nyelven is szerepelnie kell, mivel a törvény nem arról szól, hogy az értesítőre kisebbségi nyelven is kell valamit írni, hanem, hogy a község ”megküldi a választási értesítőt a kisebbség nyelvén is.”
A választási értesítő szövegszerkesztési megoldásai nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a nyelvhasználati szabályozásban lefektetett gyakorlatnak, valamint az olvashatóság és áttekinthetőség követelményeinek.
A megyei választásokról szóló törvény ugyan nem részletezi a kisebbségi nyelvű választási értesítő szövegszerkesztési kivitelezésének kérdését, azonban a kisebbségi nyelvhasználati törvény ezzel a kérdéssel is foglalkozik, valamint külön kormányrendelet (Tt. 535/2011) is pontosítja a betűméret és az elrendezés kérdését. Mivel a megyei választásokról szóló törvényben nincs külön erre vonatkozó szabályozás, ezért a kisebbségi nyelvhasználati törvényben és a kormányrendeletben lefektetett általános szabályok a mérvadóak. Ezek pedig kimondják a választási értesítőhöz hasonló iratokra vonatkozóan, hogy oszlopos elrendezésben kell ezeket kiadni úgy, hogy az államnyelvű szöveg a bal oldalon szerepeljen.
A magyar nyelvű fordítás nem minden részletében felel meg a hivatalos szövegekkel szemben támasztható terminológiai és szakmai feltételeknek
Az értesítő érdemi részében található két magyar mondat közül az első úgy hangzik, hogy „a kerületi önkormánnyzat szervei választásokra kerül sor” („voľby do orgánov samosprávnych krajov sa budú konať“ megfelelőjeként.) – ez a mondat, még eltekintve az elemi szintű helyesírási hibától is – a szlovák szöveg nélkül szinte értelmezhetetlen. A terminológiát nem használja következetesen, ami hivatalos irat esetében elfogadhatatlan: „választókörzet” szerepel az érdemi részben, miközben az ehhez kapcsolódó útmutatásban már „szavazóköri választási bizottság” – ról van szó. (Tartalmát tekintve a „szavazókör” lenne a helyes.)
A belügyminisztérium által készített választási értesítőt röviden úgy lehetne minősíteni, hogy tartalmaz olyat, amit nem kell, viszont nem tartalmaz mindent, amit kellene, és amit tartalmaz, azt sem úgy, ahogy kellene. Mintha az értesítő készítői alapjaiban sem ismernék a szlovák jog vonatkozó szabályozását. Hatnyelvű formanyomtatványt küldenek ki akkor, amikor a törvény értelmében kétnyelvűt kellene kiadni. A kisebbségi nyelvű szövegből kihagynak részeket, holott a törvény szerint szó szerint mindent szerepeltetni kell rajta. Kisebb betűt használnak a kisebbségi nyelven kiadott szövegben, miközben kormányrendelet szól arról, hogy egyenlő méretű betűt kell használni. A fordítás minősége pedig helyenként vetekszik a Google translator által produkált gépi fordításokkal. És mindezt egy alig kétoldalas dokumentummal sikerült elkövetniük. Kíváncsian várom, hogy amennyiben egy „friss” törvény betartása kapcsán ilyen méltatlanul —jogsértően— bánik velünk a belügyminisztérium, még annak ellenére is, hogy a jogszabályok Szlovákia számára a nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségekből fakadnak. Kíváncsian várom tehát, vajon mikor veszi komolyan végre a szlovák kormányzat nemzetközi vállalásait, de és legfőképpen saját kisebbségeit és a nekik keservesen megítélt jogaikat. Kíváncsian várom, mikor bizonyítja be a kormányzat, hogy őszinte szándéka egy valóban jogállamot irányítani.
Őry Péter
az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke